Hajdina
A hajdina és a rokon
tatárka (a kettő nem ugyanaz, bár nálunk többnyire mindkét név alatt a hajdinát
értik) Közép-Ázsiából származik: A hatalmas orosz sztyeppéken népszerű ez a
tápanyagokban gazdag, alapvető élelmiszer.
A hajdina gyógyító hatása:
1. nincs még egy olyan
szántóföldi növény, amelyik annyira gazdag lenne P-vitaminban (rutinum), mint a
hajdina - ez a szabadgyökök ellen védi az erek falát,
2. és együtt hatva a C-vitaminnal
- tömíti az erek falát, megállítja a vérzéseket, megelőző és gyógyító hatású a
vénás- és visszérbetegségekben, (*)
3. csillapítja a fogíny-,
orrvérzést,
4. erősíti a kötőszöveti erek
falát,
5. fokozza a szövetek vérrel való
ellátottságát,
6. "fickósít",
7. jó a reumára, az ízületi
gyulladásra,
8. erősíti az immunrendszert,
9. részt vesz a vérkeringés
szabályozásában.
(*) Bizonyára ismeritek a
Rutascorbin nevű gyógyszert, amit az erek vitaminjának is neveznek és ajánlott
szedni erős, vagy gyakori orrvérzéskor.
Vigyázat: a magas vérnyomásban
szenvedők vagy erre hajlamosak ne egyenek minden nap hajdinát!
Hajdinakása
25 dkg hajdina, 0,5 l víz, 3 ek.
mazsola, 2 ek. méz, 4 ek. tejszín, só.
Sós vízben, alacsony hőfokon
főzzük meg kásának a hajdinát.
Ha kihűlt, keverjük össze a
mazsolával, tejszínnel, mézzel.
A hajdinát tehetjük müzlibe,
süteményt, kenyeret süthetünk belőle, levesnek, galuskának, kásának főzhetjük
meg.
A sütemények, palacsinták a
hajdinától markáns ízt kapnak - ilyenkor a liszt 1/4-ét a hajdinával váltjuk
ki.
Az orosz blinihez is így
használhatjuk: ez tojásos fánktészta tejjel dagasztva, amit lángosként sütnek
ki vajon, palacsintasütőben.
Tejföllel kevert sonkát, kaviárt
vagy reszelt sajtot adnak hozzá.